Alkalmazott jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet, végrehajtási szakban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Kire terjed ki a birtokvédelem?

A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Ez azt jelenti, hogy megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben, annak az egynek a kivételével, akitől a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti, illetve a birtokosok egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

Kit nevezhetünk birtoksértőnek?

A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki a magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be.

Milyen eszközöket vehet igénybe az, aki ellen birtoksértést követtek el?

A birtokvita eldöntése a jegyző vagy a bíróság hatáskörébe tartozik. A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el.

A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás nem államigazgatási, hanem magánjogi eljárás, mely polgári – dologi – jogi jogviszonyon alapul.

Hogyan kérhető a jegyzőtől birtokvédelem?

Az eljárás kizárólag kérelemre indítható meg (hivatalból nem indítható, illetve folytatható le). Birtokvédelmi kérelmet a Hatósági Főosztály Hatósági Osztályához kell előterjeszteni. A társaság mint gazdálkodó szervezet, valamint a jogi képviselő elektronikus ügyintézésre köteles. A kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére kizárólag az Önkormányzati Hivatali Portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) rendszeresített űrlap használatával van lehetőség. A nem a rendszeresített űrlapon előterjesztett kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A birtokvédelmi kérelem az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes.

Kérelmet ismeretlen személy ellen benyújtani nem lehet.

Az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.

A kérelemnek hiánytalanul tartalmaznia kell:

• a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését (a képviselő nevét és lakcímét)
• annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél)
• a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását  – , a birtokvitával érintett dolog megjelölését
• a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését,
• a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást
• a birtoksértés időpontjára történő utalást
• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

Képviselő eljárása esetén a képviselőnek csatolnia kell a kérelemhez a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazását.

Amennyiben a birtokvédelmet kérő a kérelem fent részletezett valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozik, a kérelmet – hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül – határozattal el kell utasítani.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg csatolni kell az abban foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat (pl. tanúk megjelölése névvel, lakcímmel, fényképfelvételek a beázásról, biztosítási kárfelvételi jegyzőkönyv másolata, stb.), tekintettel arra, hogy a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el. A hatóság elsődlegesen a felek által előterjesztett bizonyítékok alapján hozza meg az ügylezáró határozatát.

Az ügyre vonatkozó bizonyítékokat az eljárási határidő (15 nap, illetve 30 nap, ha tolmács kirendelése válik szükségessé) lejártát megelőző ötödik napig lehet előterjeszteni, ezt követően a bizonyítási eljárást a hatóság befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

Az eljárás során hozott határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül bíróságnál keresetet indíthat.

Az ügyintéző neve és elérhetősége a Polgármesteri Hivatal/Főosztályok/Hatósági Főosztály/Hatósági Osztály menüpont alatt található meg.