Dr. Vizkelety László -közgazdász, aranyjelvényes túravezető, tájfutó, cserkészvezető, edző, alpinista, idegenvezető és szakíró, a Lokomotív Turista Egyesület alapítója, az Országos Kéktúra-mozgalom megálmodója 1923-2007



TANULMÁNYOK:
1941 • Német Birodalmi Iskola – érettségi
1945 • Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – közgazdász
1946 • doktori diploma

MUNKAHELYEK:
1943-1947 • Magyar Légiforgalmi Rt. – forgalmi tisztviselő
1948-1949 • Külkereskedelmi Igazgatóság – forgalmi előadó
1949-1963 • MÁV – titkár
1963-1978 • Kőbányai Gyógyszerárugyár – osztályvezető
1978-1980 • Kőbányai Műszéntermelő Vállalat – gazdasági igazgató
1980-1983 • Vegyipari Számítástechnikai Fejlesztési Társulás – szaktanácsadó
1984-1995 • Express és Volán Utazási Iroda – idegenvezető

ELISMERÉSEK:
1985 • Magyar Népköztársaság Sportérdemérem
1994 • Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje
2003 • Ripszám Henrik-emlékérem

TEVÉKENYSÉGEK:
CSERKÉSZET
1933-tól a kőbányai római katolikus egyházközség 306. sz. Szent Adalbert cserkészcsapatának volt a tagja (1936 – őrsvezető, 1940 – segédtiszt, 1944 – cserkésztiszt).
1944-ben a Magyar Cserkészszövetség X. Budapesti Cserkészkerület vezető tisztje és a Szövetség propaganda vezetője, táborok vezetője, 1945-től csapattiszt, 1948-tól csapatának parancsnoka. 1956-ban részt vett a cserkészet újjáalakítási törekvéseiben, ezért 1956-62 között minden sporttevékenységtől eltiltották. 1988-ban bekapcsolódott a cserkészet újjászervezésébe. 1990-től a Magyar Cserkészszövetség Országos Intéző Bizottság tagja, 1993 és 1996 között az „Országos Cserkész Tájékozódási Verseny” szervezője. Az I. Magyar Tájékozódási csapatbajnokság vezetője volt.

TERMÉSZETJÁRÁS
A cserkészet felszámolása után egy rokon területen, a turistaságban találta meg a neki való feladatot. A háború után a Közalkalmazottak Sportegyesületében (KASE) kezdte turista pályáját, majd – újdonsült MÁV-dolgozóként – 1949. május 13-án a KPM Vasúti Főosztályán megalapította a Budapesti Lokomotív Sportklub Turista Szakosztályát, a Lokomotív TE jogelődjét, melyhez haláláig hű maradt. 1957-58-ban elnökségi tagja a Magyar Természetbarát Szövetségnek. 1997-98-ban a Magyar Sportturisztikai Szövetség elnökeként is tevékenykedett.

ORSZÁGOS KÉKTÚRA-MOZGALOM
Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végig haladó, folyamatos, jelzett turistaút. Útvonala a Kőszegihegységben található Írott-kőtől a Zempléni-hegységben fekvő Hollóházáig vezet. Hossza 1172 km, amely azonban az útvonal esetenkénti módosításai miatt változhat. Az országos kék jelzés nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.
A Kéktúra megtétele szorosan összekapcsolódik egy jelvényszerző mozgalommal is. 1952-ben dr. Vizkelety László kezdeményezésére hirdette meg a Lokomotív Turista Szakosztály vezetősége (Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos) a szakosztály tagjai számára az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat, melyet 1953-ban maga is az elsők között teljesített.
1953. augusztusában a szakosztály Kéktúra Bizottsága megjelentette az „Országos Kéktúrák kézikönyve” füzetet, benne a teljesítés feltételeivel, szöveges leírással a Tapolca és a Tolvaj-hegy között húzódó 852 km-es, 25 szakaszra bontott útvonaláról. Még abban az évben a vasutas szakosztályok is  csatlakozhattak, és 1954-ben vált országossá a mozgalom. Az OKT szervezését, az útvonal jelzéseinek és bélyegzőhelyeinek karbantartását 1961 óta a Magyar Természetjáró Szövetség kezeli. 1979-ben Rockenbauer Pál népszerű sorozata, a Másfélmillió lépés Magyarországon végigkalauzolta a nézőket a festői útvonalon, kedvet csinálva ezáltal évente több száz embernek a kéktúrázáshoz. A National Geographic 2020-ban a világ 25 leginkább ajánlott utazási célpontja közé sorolta az Országos Kéktúrát. Napjainkban – különösen a Covid óta – a kéktúrázás új aranykorát éli, több ezer igazolófüzet talál gazdára  minden évben.
A Lokomotív Turista Egyesület – Ispanovity Martin elnök javaslatára – az Országos Kéktúra megalapításának 60. évfordulója alkalmából 2012. május 11-én Hűvösvölgyben emléktáblát helyezett el dr. Vizkelety László, a Kéktúramozgalom kezdeményezője emlékére.

TÁJFUTÁS
Hosszú sportpályafutása a természetjárás szeretetén és minden ehhez kapcsolható sportteljesítmény elismerésén,  ösztönzésén, népszerűsítésén nyugodott. Életútja végig követte azt az átalakulást, amely során a turista terepgyakorlatokból a mai tájékozódási futás versenysport kialakult.
1948-1956 között a Lokomotív csapata minden évben a dobogó valamely fokán állt az országos bajnokságokon. Edzőként olyan klasszis versenyzőket nevelt, mint Bozán György és Vajda Géza, aki 1972-ben világbajnoki bronzérmet nyert.
1950-től 39 éven át volt a nemzetközi Vasutas Kupa versenybíróságának elnöke. A Törekvés SE által szervezett családias vetélkedéséből a 70-es‚ 80-as évek legnagyobb klubrendezvénye lett, évekig 1000 fő feletti hazai és külföldi résztvevővel.
Előterjesztése nyomán 1963-ban a Testnevelési Főiskola felvetette a tájékozódási futást az általa elismert versenysportok közé, majd 1970-től önálló sportág lett a tájfutás. A budapesti edzőbizottság vezetőjeként
neki köszönhető a Tájékozódási futók kiskönyvtárának megjelentetése. A népszerű sorozatban 9 kötet jelent meg 1971-1984 között. Tiszteletére a tájfutó társadalom rendszeresen rendez emlékversenyeket a Budapest Kupa, illetve a Törekvés Sprint fordulók keretében.

ALPINIZMUS ÉS VÍZITÚRÁZÁS
A megszámlálhatatlan hazai túrák mellett sok külföldi magashegyi túrán és hegymászáson is részt vett 1949 és 1988 között. Végigjárta a Magas-Tátra gyönyörű vonulatait, meghódította az Alpok csúcsait, beleértve a 4807 méter magas Mont Blanc-t is. 61 évesen eljutott az Elbrusz 5340 m magas nyergébe is. Végigevezte a Nemzetközi Duna Túra (TID) távját Engelharzeltől Kladovóig, valamint bejárta az összes hazai kisfolyót is.

A VIZKELETY CSALÁD ÉS KŐBÁNYA
Az Óhegy utca 21/a szám alatti házba Szieberth Imre és családja az 1900-as évek elején költözött be. Szieberth Imre édesapja volt Vizkelety Lászlónak, aki a nagymama vezetéknevét vette fel fiatal korában az iránta való szeretet és tisztelet jeléül. A család kőbányai kötődése igen jelentős. Szieberth Imre kezdeményezője volt a Conti-kápolna háború előtti és utáni rendbehozatalának. Nagy szervezőerővel bírt, elismert vasúti szakember volt, mindezek mellett kormánytanácsos, a Magyarországi Birkózó Szövetség miniszteri biztosa, lelkes túrázó. Az aktivitást, a sokoldalúságot tőle örökölhette, tanulta. Igazi lokálpatrióta volt ő is, Kőbányát szerette, otthonának, szűkebb hazájának tekintette. Lányai is Kőbányán jártak általános iskolába, és mindketten a mai Szent László Gimnáziumban érettségiztek. Egész életét abban az Óhegy utcai házban élte le, amelyen ma már egy tábla emlékeztet a híres túrázóra, tájfutóra, Kőbánya elkötelezett elkötelezett hívére, melyet születésének 100. évfordulóján családja és a Lokomotív Turista Egyesület helyezett el.

Dr. Vizkelety László részére Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete – élethosszon át tartó, Kőbányát szolgáló munkássága elismeréseként – 91/2026. (IV. 22.) határozatával Kőbánya Díszpolgára posztumusz elismerést adományozott.