A fórumon a kerület vezetője mellett alpolgármesterek, önkormányzati cégek vezetői, a polgármesteri hivatal munkatársai, valamint a X. kerület rendőrkapitánya válaszolt a lakosság kérdéseire.

Az elmúlt 5 év eredményeit, valamint a rövid és a középtávú fejlesztési terveket D. Kovács Róbert Antal polgármester ismertette, aki azzal köszöntötte a jelenlévőket, hogy Kertvárosban van egy különleges „feladat” is, el kell költeni 100 millió forintot.

Ennek jó felhasználáshoz az itt élők véleményét is összegyűjtik – emelte ki.

Kőbánya gazdálkodására hosszabb távon visszatekintve a polgármester felidézte: a 2000-es évek elején komoly bajban volt a kerület, folyószámláján alig volt pénz év végén, s már a béreket is csak hitelből tudta fizetni. 2009 környékén sikerült megfordítani a gazdálkodás helyzetét, s mára pedig teljesen stabilizálni. Nem csak a működést lehet biztonságosan finanszírozni, de felhalmozásra is jelentős összeget tudnak fordítani. 2008-2009 környékén évente 3-400 millió forintot fordítottak erre, míg tavaly már elérték az 5 milliárd forintot, idén pedig 10 milliárd forinttal terveznek – mondta el D. Kovács Róbert Antal. Ehhez a működést nagyon észszerű keretek közé kellett szorítani, elsőként például a képviselő-testület működését karcsúsították. Míg korábban az önkormányzatnak 15 bizottsága volt 150 külső taggal, addig jelenleg 3 bizottság van, összesen 25 bizottsági taggal, s csak ez az egy intézkedés évi 180 millió forint megtakarítást hozott.

Hangsúlyozta:a napi biztonság mellett ma már nyugodtan tervezhetik a jövőt is, és az idei költségvetést is úgy állították össze, hogy – bár önkormányzati választások lesznek - a következő évre, évekre is kellő tartalékkal rendelkezzen a kerület. Az önkormányzatnak megvan az alap feladatellátási rendszere – emlékeztetett a kerületvezető -, s ezek között nagyon markánsan jelenik meg az intézmények működtetése, illetve létrehozása, kialakítása, például a kellő számú óvodai, bölcsődei férőhely biztosítása. Vannak olyan köznevelési intézmények – mondta -, amelyek ma már nem tartoznak az önkormányzat fenntartásába, ilyenek például az általános iskolák, de a kerület ennek ellenére költeni kíván rájuk. A speciális intézmények közül a Helytörténeti Gyűjteményt említette, amelynek anyaga - egy pincehelyiségből - interaktív múzeumként született újjá a Füzér utcai volt zeneiskola épületében. Számos óvodában, bölcsődében történt teljes körű felújítás, energiahatékonyságot növelő beruházás, belső helyiségek megújítása. „Büszke vagyok arra, hogy bármelyik település intézményrendszerével felveszi a versenyt a kőbányai ... de látjuk azt is, hogy bőven van még teendőnk.” Ez az esztendő elindít egy olyan programot is, amelyre az óvodák, bölcsődék akár több évtizede várnak – hívta fel a figyelmet. Az udvarok, kertek megújítása a Gesztenye Óvodával kezdődik, ahol az udvar megújítása mintegy 80 millió forintba fog kerülni. Az egészségügyi ellátóintézményekről szólva a polgármester felidézte, 2010-ben egy „gyors injekció” után 200 millió forintot költöttek a rendelők gyors karbantartására, például a Hárslevelű utcai rendelőnél, s akkor eldöntötték, hogy minden rendelőt teljesen felújítanak, átépítenek. Eddig négyet fejeztek be, közülük a Kerepesi úti budapesti építészeti nívódíjat kapott. Az épületek megújítása mellett az eszközökre is gondoltak, fogorvosi székeket vettek, röntgent telepítettek a fogorvosi rendelőbe, s bár nem önkormányzati feladat, szájsebészeti beavatkozásokra is mód van. A kőbányaiak régóta várták a járóbeteg szakrendelő megújítását – emlékeztetett -, hiszen az 50-es években a Népliget szélén megépített úgynevezett Egészségház rendkívül korszerűtlenné vált. Az Egészséges Budapest Program megalkotása előtt kormánydöntés született arról, hogy Kőbánya kapjon egy új járóbeteg szakrendelőt a Bajcsy Kórház területén. A helyszín orvosszakmai szempontból volt fontos, de a kőbányaiak jelentős része számára is sokkal kedvezőbb a hely, mint a régi. Az eredetileg 3 milliárdos forrást – melyhez 800 millió forint társult a berendezésére – a kormány időközben kiegészítette 5 milliárd forintra. Az építkezés már elindult, és tavaly év végétől kezdve 333 munkanap áll a kivitelező rendelkezésére.

A kerületben élőket ügyeik intézésében több új helyszín is segíti – folytatta a polgármester, megjegyezve, hogy a kialakított kormányablakokban több mint kétezer ügyet lehet intézni.

A közterületek megújításáról szólva kiemelte, hogy minőségi módon tudott Kőbánya fejlődni. Mint sorolta, ilyen például az Újhegyi sétány, a Liget tér. Jelen pillanatban is hatalmas közterület megújítási munkák zajlanak. Nagy feladat a városközpont további átépítése-építése, hiszen fontos, hogy minden településnek a központja rendben legyen, de foglalkozni kell a Kőrösi sétánnyal, a lakótelepekkel is. Elkészült az Újhegyi lakótelep továbbfejlesztésének a terve, a Gyakorló utcai lakótelep belső átépítési terve, de dolgoztak a Zágrábi utcai lakótelepen is, ahol új parkolókat építettek. A zöldterületek megújítása is folyamatban van – folytatta -, tehát nemcsak a két városi nagy központra koncentrálódik a közterületi rendezés, hanem a kisebb alegységekre is. A játszóterek, parkok szintén fontos kérdések a város életében, hiszen amellett, hogy esztétikai élményt nyújtanak, a város arculatát, vonzerejét is meghatározzák.

Kőbánya nagy parkjait és azok játszóteret eddig is fejlesztették, mondta, de az elmúlt éveket komoly előkészítő munka jellemezte: új szabályozási tervet dolgoztak ki a Sportligetre és az Óhegy parkra, s mind a két területre olyan új játszótereket, sportpályákat álmodtak meg, amelyek gyökeresen új helyzetet hoznak, mert olyan, Kőbányán eddig nem látott elemekkel, játszóeszközökkel bővül, amelyek minden korosztály számára tartalmas szabadidős lehetőséget kínálnak. Kertvárosban a játszótér kerítésének befejezése történt meg az elmúlt időszakban, „az eszközrendszerét pedig fejleszteni fogjuk”, de más fejlesztések is várhatók. Mint a polgármester beszámolt róla, a kerület 10 sportparkot nyert az államtól, a kivitelezése azonban „döcögve halad”. „Én nagyon bízom benne, hogy el fogunk jutni a megvalósítás szakaszába.” Felidézte: a kerület 60 millió forintot kapott az államtól játszótérfejlesztésre, s azt kiegészítve 30 millió forinttal 4 játszótér megújítás a napokban elindul.

Sarkalatos kérdés, hogy milyen utak, járdák biztosítják a közlekedést, ennek kezelése azonban a kétszintű önkormányzat miatt a fővárosban nem egyszerű – emelte ki D. Kovács Róbert Antal. A főváros ugyan jó ütemben újít fel, de nem akkorában, mint ahogy azt a kerület szeretné – fogalmazott. Ugyanakkor jelentős munkákat végzett el Budapest például a Jászberényi úton, a Gergely utcában, a Kápolna utcában, az Újhegyi úton, a Sibrik Miklós úton vagy a Kőrösi Csoma Sándor úton. „A Kozma utcáért mindennap megírjuk a levelet, mint ahogy az Újhegyi lakótelep melletti Mádi, Tavas, Bányató utcák felújításáért is legalább negyedévente írunk. Odáig már eljutottunk, hogy mindegyiket tervezik” – tette hozzá.

Egy tavaly decemberi kormánydöntés egy teljesen új Gyömrői út megtervezését írta elő 2020 december 31-ig - emlékeztetett. Ez egybe fogja kapcsolni a Ferihegyi gyorsforgalmi úttal, illetve tervezik, hogy a Kőér utcai vasúti átjárónál is egy beavatkozást elvégeznek. „Ennek részben örülünk, részben nem, mert amíg ezek a vasúti átjárók, bár olyanok, amilyenek, de velük addig Kőbánya védett.” Minden közlekedésfejlesztés akkor szerencsés – húzta alá -, ha nem egy pontra, problémára koncentrál, hanem igyekszik hálózatosan gondolkodni.

Úgy fogalmazott: még messze vagyunk attól, hogy parkolóházat építsünk vagy egyéb olyan megoldásokat találjunk mélygarázs formájában, ami megfelel a kor követelményeinek. Szerencsére Kőbányán is van erre törekvés, az itt beruházó nagyvállalatok esetében például ez látható. De a Richter vezérigazgatója fogadókész volt a gyár körüli helyzet javítására. A polgármester hangsúlyozta: minden gyárnak, üzemnek törekedni kell arra, hogy telken belül oldja meg dolgozói parkolását. A kormány döntött arról, hogy 2024-ig kell elkészülnie egy parkolóháznak Kőbánya-Kispestnél a kőbányai oldalon, azaz lesz egy külső parkolóház – fűzte hozzá.

A közbiztonság helyzetéről szólva kiemelte, hogy Kertvárosnak nem rossz a közbiztonsága. „Azt is tudjuk persze, hogy egy-egy eset nagyon mély nyomokat hagy az elszenvedőben” – mondta -, ugyanakkor a rendőrségi adatok több évre visszamenő összehasonlításakor azt látni, hogy jól dolgozik a kőbányai rendőrség. Az önkormányzat támogatást biztosít a rendőrség munkájához, ez a térfigyelő kamerák rendszerében, az átadott gépjárművekben, a személyi állomány elismerésében, támogatásában, a munkakörülmények javításában nyilvánul meg. De a közösség vagyonát védi a Közterület-felügyelet is – mutatott rá. Elmondta: a közterület-felügyelők létszámát 2010-hez képest megnégyszerezték, 12-ről 51-re emelték, de ez még három műszakban 32 négyzetkilométeren nem elég. Jelezte: a közterületi térfigyelő kamerák száma ma már eléri a 110-et, és most folyik 30-nak a telepítése, illetve elindult egy olyan program is, ami a társasházak számára ad támogatást belső tereik figyelésére.

A polgármester beszámolt arról is, hogy mezőőrséget működtetnek több kerülettel közösen, de látható, hogy például az illegális hulladéklerakás élő probléma.

A kerület vezetője kiemelten fontosnak nevezte a másokkal való törődést, a gyengébbekre, elesettekre, idősebbekre való odafigyelést. A szociális ellátórendszer kapcsán kitért a Hős utca problémájára is, melynek kezeléséről – mint fogalmazott - mást gondolnak ugyan a jogvédő szervezetek, mint az önkormányzat, de azt ők és az ott tevékenykedő szociális szakemberek is elismerték, hogy „Kőbánya ellátórendszere ritka jó és átgondolt, és sok mindenre odafigyelő”. A polgármester szólt a kerület ingyenes védőoltásprogramjáról, a gyermekek támogatásáról, a szociális taxiról valamint az ápolási támogatásról is.

D. Kovács Róbert Antal hangsúlyozta, hogy növekszik Kőbánya presztízse. Korábban nehéz lett volna elképzelni, hogy Kőbánya olyan múzeumot kapjon, amely az ország leglátogatottabbja. A Közlekedési Múzeum a volt északi járműjavító területén épül fel. Hat helyszín volt versenyben – idézte fel -, a kerület pedig konzultációt kezdeményezett annak érdekében, hogy Kőbánya versenyhelyzetbe kerüljön. Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is azon a véleményen volt, hogy az új múzeum megépítése Kőbányának jelenteni a legtöbbet, mert fölértékeli a városrészt, a környéket pedig további fejlesztések irányában fogja húzni. Hasonló szerepet tölt be a mellette épülő Opera Műhelyház is – folytatta -, ami komplex kulturális intézmény lesz. A polgármester megjegyezte: szeretnék, ha a volt sörgyári területek is ez irányba fejlődnének, s mindent elkövetnek azért, hogy a Természettudományi Múzeum, amely szintén keresi a helyét, a X. kerületben leljen otthonra. A Hungexpon épül egy új Kongresszusi Központ 15 milliárdos állami beruházásban – emlékeztetett, a térségben pedig - Józsefváros Kőbánya melletti részeivel - az állam a közeljövőben 200 milliárd forintot fog felhasználni fejlesztésekre. Ez Budapesten belül is nagy összeg, egy térségen belül pedig óriási összeg – emelte ki.

A kerület szeretné elérni azt is – sorolta -, hogy a Kőbányai úton a villamos középre kerüljön, hiszen így sokkal szervesebben lehetne kapcsolódni a belvároshoz, de óriási előnye lenne az is, hogy a most villamos által vasúti pályával lezárt telkek sokkal könnyebben feltárhatóak lennének.

A fórumon számba vették Kertváros közelmúltbeli fejlesztéseit és aktuális problémát, egyebek mellett a Pilisi Parkerdő tevékenységét, a zajszennyezést, a kerékpárutak problémáját vagy a közterületi szemetesek kérdését.

Mint a polgármester hangsúlyozta: minden lakossági felvetésre nyitottak, a keddi fórum legfontosabb része pedig a párbeszéd.

Forrás: OrientPress Hírügynökség