KÖTETE:
Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig – Egy vásári bábjátékos, komédiás önarcképe
KITÜNTETÉSEK:
1954 • Népművészet Mestere Díj
1983 • A Gyermekekért Érdemérem
1987 • Magyarország Érdemes Művésze
1992 • Arany Szirén Díj – Cervia, Olaszország
1995 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
1998 • Pro Urbe Budapest Díj
2002 • Magyarország Kiváló Művésze
2005 • Kossuth-díj
2007 • Józsefváros Díszpolgára
2008 • Prima Díj
SZAKVIZSGÁK:
1958 • Látogatás Kemény Henriknél – Raffay Anna filmje (Népművelési Intézet)
1985 • Vitéz László vándorútja – Kende Márta filmje (szerkesztette: Koós Béla, tudományos munkatárs: Mészáros Emőke)
2004 • Propaganda kulturális magazin – TV2 – Till Attila filmje (főszerkesztő: Csernátonyi Dóra)
TAGSÁG:
1980-tól haláláig • UNIMA dísztagság
1989-től haláláig • Magyar Bábjátékos Egyesület
1996-tól haláláig • Magyar Művészeti Akadémia Színházés Előadóművészeti tagozat
VÉGZETTSÉGEK:
1964 • Bábszínészképző
FŐBB ALAKÍTÁSAI:
Vitéz László vásári játékok – 22 féle történet
1966-1984 • Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes, Magyar Televízió – Zsebtévé, rendező: Szabó Attila
1977-1984 • Süsü, a sárkány – Magyar Televízió bábfilmsorozat, rendező: Szabó Attila
1972-1973 • Vitéz László és a többiek – Takács Vera filmje, rendező: Szabó Attila
Gyufa Gyuri
Sakk Matyi
Majom úr a Majomparádéból
Casanova kontra Kékszakáll
Kemény Henrik Érdemes és Kiváló Művész, Kossuthdíjas bábművész, nemzetközileg elismert Vitéz László vásári bábjátékos, a Korngut-Kemény, három generációs bábjátékos család harmadik, legfiatalabb tagja. Apja – aki az 1920-as évektől felállított bábparavánja felett a hűvösvölgyi Nagyréten játszott – apai nagyapjával, a vásári mutatványos család első tagjával, Korngut Salamonnal közösen tervezték egy családi bábszínház megnyitását. A terv 1927-ben vált valósággá, amikor a kőbányai Népligetben megnyílt a Kemény Bábszínház (a Bódé) Korngut Salamon és fia, Korngut-Kemény Henrik tervei alapján. A Kemény Bábszínház a Mutatványos tér főutcáján állt.
Kemény Henrik 1931-ben kezdte meg elemi iskolai tanulmányait. Már ebben az évben délelőtt iskolai, délután színpadi tanulás várta. 6 évesen fellépett a bábszínházukban, apjától kapott Miki egérrel bábozott. Testvérével, Mátyással együtt minden délutáni előadásnál a színpadon segédkeztek. 1931-ben a család kiköltözött a Bódéba. Kemény Henrik első Vitéz László bábfiguráját 1935-ben, 10 évesen faragta, és ekkor kapta meg első főszerepét is.
A II. világháború a család életét gyökeresen megváltoztatta. Korngut-Kemény Henrik 1944-ben meghalt, Kemény Mátyás fogságban volt. Kemény Henrik vette át a családi bábszínházat, ő gondoskodott édesanyjáról és húgáról. 1945. május 1-én újból megkezdte működését a Kemény Henrik által újjáépített Kemény Bábszínház. Katalin kezelte a gramofont, édesanyjuk volt a pénztáros. A fogságból 1945 augusztusában hazatérő Mátyással augusztus 20-án már együtt játszottak a népligeti Bábszínházban. 1946-ban Kemény Henrik Mátyással belefogott a bábszínházuk teljes elújításába.
1947-től a család nehezen kapott működési engedélyt. Egy 1948-as rendelet értelmében csak a Magyar Bábjátékosok Szövetségének tagjai játszhattak bevétellel. A vásári bábosok, így Kemény Henrik és családja sem léphetett fel. A Szövetség szerint nem volt időszerű Vitéz Lászlót játszani. Kemény Henrik ekkor időlegesen „száműzetésbe tette” a nagypapa és apja örökül hagyott kesztyűbábos Vitéz László történeteit, és marionettfigurákkal bábetűdöket állított színpadra. Zenés, szöveg nélküli, rövid jelenetek sorából felépült bábcirkusszal szórakoztatta közönségét. 1948-ban Kemény Henrik saját tervei alapján elkészítette Bambit, a közönségcsalogató szerepre kitalált bábot, melyet testvére Mátyás mozgatott. Jókedv, kacagás, kíváncsiság kiváltása volt a céljuk, amelynek eredményeként egyre többen gyűltek össze az előadást megtekinteni.
1950-ben Kemény Henrik tagja lett az Állami Bábszínháznak. Első munkája az Aladdin csodalámpája című előadás mechanikai munkálatai voltak. 1952-ben a Városligetet, majd 1953-ban a Népligetet is államosították. Az államosítás napján, 1953. augusztus 21-én éjszaka Kemény Henrik, Jakovits József és Kemény Mátyás a Kemény Bábszínházból a Rottenbiller utca 1-es számú műteremlakásba menekítették ki a bábokat. A család bábszínházának repertoárjához ekkor már közel 80 darab figura tartozott, melyek többségét Korngut-Kemény Henrik tervezte és készítette.
1955-ben néhány alkotótársával összefogva elhagyták az Állami Bábszínházat, elmentek Győrbe, hogy megalakítsák az első vidéki bábszínházat. Kemény Henrik azzal a feltétellel csatlakozott munkatársaihoz, hogy Gáti György, az akkori Kisfaludy Színház művészeti igazgatója engedélyezi számára Vitéz László előadásainak vidéki játékait, mivel elkötelezettje volt a nagypapa nyomdokain való játéknak, a vásári mutatványos műfajnak. A győri színház minden kérését teljesítette, így Kemény Henrik megkezdte vidéki, majd nemzetközi vándorjátékainak 2011-ig tartó mozgalmas útját.
1958-tól ismét az Állami Bábszínházban dolgozott. 1963-ban édesanyjával és húgával a népligeti Kemény Bábszínházból végleg beköltözött Budapest belvárosába, a Vörösmarty utcába. Élete végéig itt élt, minden turnéjára innen indult, ide tért haza. 1975-ben az Állami Bábszínházból nyugdíjba vonult, úgy határozott, hogy önállósul. Bató László, szintén ekkor nyugdíjazott bábszínész kollégájával 1982-ig, Bató halálig együtt járták a vidéket és a nagyvilágot. Barátja halála után Kemény Henrik testvérével Mátyással, vagy egyedül játszott Vitéz László előadást. Az 1980-as évektől Kemény Henrik olyan ismert figurákat készített, mint Hakapeszi Maki, Furfangos Frigyes, Süsü, a sárkány, Böbe baba, Gesztenye Guszti, Sakk Matyi, Tücsök és Pamacs, Gyufa Gyuri. Legtöbbnek megformálója, mozgatója is volt.
1983-ban a X. kerületi Tanács helytörténeti szempontból védetté nyilvánította a Kemény Bábszínházat, majd ezt követően az MTA Soros Alapítványa, a Művelődési Minisztérium, a Fővárosi Tanács és az ÁISH is felkarolta a Kemény-család bábszínházának sorsát. Előkészítettek egy felújítási tervet, majd 1989-ben Kemény Henrik átépítési tervei alapján felújították a Bódét, a népligeti Kemény Bábszínházat, melyet azév augusztus 20-án ünnepélyes keretek között felavattak. A megnyitón méltatták a három generációs bábos család színházteremtő zsenialitását, valamint a vásári bábjáték műfajában évtizedek óta kitartóan működő, és a Vitéz László játékokat életben tartó Kemény Henriket. A Népliget azonban nem kapta vissza közönségét, az infrastruktúra hiánya nem tette lehetővé a bábszínház működését. Kemény Henrik 1989. augusztus 20-án játszott utoljára az 1953-ban beszüntetett színházuk színpadán.
Édesanyja és testvérei halálát követően Kemény Henrik magányosan járta a világot. Nemzetközi meghívások és elismerések sorát kapta Londontól Berlinig, Mexikótól Tajvanig, Münchentől Moszkváig. A vásári bábjátszás magyar képviselőjeként mindenütt jutalmakkal, nívódíjakkal halmozták el. Kemény Henrik élete során közel egy tucat Vitéz Lászlófigurát ajándékozott múzeumoknak és neves személyeknek. Kínától Mexikóig számtalan fesztiválon vett részt, Magyarországon pedig településről településre vándorolt. Kemény Henrik 2006. január 29-én, 81. születésnapján megalapította a Korngut-Kemény Alapítványt, melynek feladatául a Kemény család bábos örökségének felgyűjtését, majd egyben tartását, a bábmúzeum létrehozását tűzte ki.
Kemény Henrik Bábszínháza, a 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épület 2011. október elején porrá égett. Kemény Henrik alig egy hónappal élte túl kedves színháza megsemmisülését.
Kemény Henrik a tradicionális vásári bábműfaj megőrzése mellett tisztán fogalmazott, virtuóz játékával beemelte a nemzetközi, világszínházi szcénába Vitéz László figuráját. A világ az Ő kezein ismerte meg Vitéz Lászlót.
2020. októberében a Hungrikum Bizottság döntése alapján a „Vitéz László és a Vitéz László-játék” című javaslat felvételt nyert a Magyar Értéktárba, ettől kezdve a Kiemelkedő Nemzeti Érték címet viseli.
Kemény Henrik a vásári bábjáték utolsó képviselője volt, aki halálát követően Vitéz Lászlóval együtt velünk maradt. A legifjabb bábos generáció tagjai számára Kemény Henrik és tudása példát mutatnak. A 2024. évben Barna Zsombor két napos fesztivált szervezett a Népligetben a Mutatványos téren, ahol a bábosok, bábcsoportok kizárólag Vitéz László előadással tisztelegtek a Kemény Henrik emléke előtt. A fellépő ifjú bábművészek célja a vásári bábos hagyomány felélesztése és életben tartása.
Kemény Henrik részére Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete –kiemelkedő színvonalú bábművészi tevékenységeelismeréseként – 152/2025. (IV. 17.) határozatával Kőbánya Díszpolgára posztumusz elismerést adományozott.