KEDVES SZÜLŐK!

Az óvodába lépés nagy esemény gyermekük és az Önök életében is. A kisgyermek a szeretetteljes és biztonságot nyújtó családi otthonból először kerül új közösségbe: az óvodába.
Azzal a szándékkal készítettük Önöknek e tájékoztatót, hogy megismertessük Önökkel a legfontosabb tudnivalókat, jogszabályokat, amelyek az óvodai felvétellel, az intézmény működésével kapcsolatosak.
Fontos tudniuk azt, hogy az óvodák is a közoktatási rendszer részei, ezért a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.), valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírásai érvényesek a tevékenységükre, működésükre.

Az óvodai felvétellel, az óvoda működésével kapcsolatos jogi információk

Az óvodába a felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik.
A Kt. 65. § (1) értelmében az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel.
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben - amennyiben azt a férőhelyek száma lehetővé teszi - folyamatosan történik.
A Kt. 24. § (3) bekezdése értelmében a  gyermek abban az évben , amelyben az ötödik életévét betölti a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni, melynek teljesítéséért a szülő felelős (Kt. 14. § (2) b. pont). 
Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerint körzetileg illetékes önkormányzati vagy nem önkormányzati óvodában lehet. (11/1994. MKM. rendelet 15. §., Kt. 65. § (2) bekezdés.
A jelenleg bölcsődében elhelyezett gyermekekre vonatkozó igényt is be kell jelenteni.
A jelentkezés időpontja: 2010. május 3-7. között.
A jelentkezés alkalmával javasoljuk,  hogy gyermeküket is vigyék magukkal az óvodába.
Ez az alkalom lehetőséget nyújt az első találkozásra a leendő óvodapedagógusokkal, dajka nénikkel.  Megismerhetik belülről az óvoda épületét, a csoportszobákat.
Ma már több kerületi óvodában hagyomány az, hogy nyílt nap keretében a leendő óvodások és szüleik betekinthetnek az óvoda életébe, tevékenységeibe, megismerkedhetnek az óvoda felnőtt dolgozóival, az intézménnyel.

Az előjegyzéshez az alábbi dokumentumokat szükséges bemutatni:

- a szülő személyi igazolványát
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát
- a háziorvos igazolását a gyermek fejlettségéről
- külföldi állampolgárok esetében a tartózkodás jogcímét igazoló dokumentumokat,
- Az elvált, illetve élettársi viszonyban élő szülők esetén a szülői felügyelet jogának igazolása is szükséges (közös felügyeleti jog esetén a másik fél beleegyező nyilatkozata,

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik.
Az óvodai felvételről, átvételről az óvodavezető dönt. Ha az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető - több óvoda esetén, a fenntartó bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
A gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének a figyelembevételével az intézményvezető dönt.
Az óvodavezető a felvételek lezárásáról, a felvételekről hirdetmény, az elutasításról határozat formájában értesíti a szülőket 2010. június 4-éig.
Az elutasító határozatot a szülőnek meg kell küldeni.
Az elutasított óvodai felvétellel kapcsolatos határozatok közlésétől számított tizenöt napon belül a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be az óvodavezetőnél.
Az óvodavezető az eljárást megindító kérelmet öt munkanapon belül - elbírálás céljából - önkormányzati óvoda esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati óvoda esetén a fenntartóhoz küldi meg.
Az első óvodai foglalkozási nap 2010. szeptember 1. (szerda)
Ekkor történik az eddig bölcsödében elhelyezett gyermekek átvétele is.
Az óvodába a gyermeket a nevelési év megkezdését követően is fel lehet venni.
Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek felvételhez a fogyatékosság típusa szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata  is szükséges.
 

A jogszabályok alapján mit jelent az óvodakötelezettség a Szülők számára?

Az egyik legfontosabb szülői kötelezettséget, amely az ötödik életévüket elért gyermekek rendszeres óvodába járása: "a szülő kötelessége különösen, hogy biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését".  

A közoktatásáról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 24. § (1) Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §- ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban, fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai kérelme teljesíthető.  
(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja  -  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.
 (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
 (4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával  összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.
         
 (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti.
Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31-e után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.
A nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet.
A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be.
A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt. 

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint
20/A. § Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult,
a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia,
b) az óvoda vezetője
ba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről,
bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni,
bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.

Az óvodai elhelyezés megszűnése

74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyemeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon,
c) az óvoda elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.
(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.
(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermeke a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.
E törvényi szabályozás nem teszi lehetővé az óvodai nevelés megszüntetését a szülő bejelentése alapján vagy fizetési kötelezettség elmaradása esetén, továbbá igazolatlan mulasztásra tekintettel akkor se, ha a gyermeket a gyámhatóság védelembe vette.
A gyámhatóság ebben az esetben köteles a szülővel szemben fellépni, és államigazgatási úton megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermek óvodába járjon. Nem szűnhet meg a gyermek óvodai elhelyezése akkor sem, ha a gyermek az értelmező rendelkezések szerint hátrányos helyzetű.    
Megszüntethető az óvodai elhelyezés, ha a gyermek egy nevelési évben tíz napnál többet van távol igazolatlanul az óvodából. Az intézményvezetőnek ebben az esetben legalább kétszer fel kell szólítania a szülőt az igazolatlan mulasztás következményeire. 
A gyermek fejlődése érdekében az intézményvezetőnek minden intézkedést meg kell hoznia, szükség esetén segítséget kérhet a Gyermekjóléti Szolgálattól, Gyámhatóságtól.  

 Az óvodai nevelési év rendje

A Kt. 102.§ (2) értelmében a fenntartó, a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt az intézmények zárva-tartásáról. A nyári zárva-tartás ideje öt hét, melynek időpontjáról a szülők  minden év február 15-éig  értesítést kapnak. Kőbányán, évek óta hagyomány, hogy az óvodák zárva tartanak karácsony és újév között. Természetesen erről, igényfelmérés alapján dönt a fenntartó. A szülőknek lehetőségük van azonban arra, hogy az önkormányzat által kijelölt óvodában elhelyezhessék gyermeküket  az ünnepek között.
A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelete határozza meg a nevelési-oktatási intézmények működését. E rendelet 2. §-a értelmében az óvodai munkaterv határozza meg a nevelési év rendjét. Az óvodák öt nevelésnélküli munkanapot vehetnek igénybe, melyet az éves munkatervben határoznak meg. Ezek tervezett időpontjáról az óvodák a szülőket a nevelési év megkezdésekor előre tájékoztatják.
Az igénybevétel pontos idejéről a szülőket legalább hét nappal előre értesíteni kell.   Azoknak a gyerekeknek a szülei, akik ezt kérik - ügyeletet kell biztosítani, amelyet  történhet egy közelebbi óvoda is elláthat.

Az óvodák nevelési programjáról

Az óvodák az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján nevelési programot készítenek, vagy kész programból választanak. E dokumentum alapján határozzák meg nevelési feladataikat, céljaikat. A helyi óvodai nevelési programot az óvodában a szülők számára hozzáférhetővé kell tenni.

Térítési díjfizetési kötelezettség

A nevelési-oktatási intézményben igénybevett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat kell fizetnie a szülőnek.
A gyermekek védelméről szóló-, az éves költségvetési törvény, valamint a helyi önkormányzat rendelete határozza meg a szociális helyzet alapján adható egyedi kedvezmények mértékét.