Csak örvendeni lehet annak a közelmúltban elindult érdeklődésnek, odafigyelésnek, amelyben a főváros X. kerületének, Kőbányának történelmét, kultúráját, építészettörténeti, gazdasági jelentőségét, a polgárosodás útján betöltött szerepét, a belváros fejlődésében játszott másfél évszázados szolgálatát egyre inkább értékelik a hálás utódok. Televízió, rádió, újságcikkek, folyóiratbeli tanulmányok egymásutánjai pótolják az eddigi érdektelenséget, és próbálják igazán megrajzolni Kőbánya helyét, szerepét, jelentős történelmi múltját a főváros színes térképén.

Ennek az érdeklődésnek, figyelemfelkeltésnek köszönhetően ünnepelhetjük meg a Népliget születésének százötvenedik évfordulóját, örvendezhetünk a famatuzsálemeknek, az évenkénti új lobjait nyitogató, terebélyesedő fiatal fáknak, bokroknak.

Hálatelt szívvel gondolhatunk Ilenczfalvi Sárkány József városi tanácsosra, aki 1869-ban terjesztette a magisztrátus elé a parképítés gondolatát. Petz Ármin, az Orczy-kert főkertészének nagyszabású terve nem valósult meg, de 1890-ben Klenczky Vilmos és Kulcsár Ferenc tervei szerint kezdték a ligeti körutak mentén a fákat elültetni. A 129 hektáros terület angolparkká alakítása Ilsemann Keresztély főkertész munkája, amely 1893 és 1896 között kapta meg végleges formáját úgy, hogy 500 értékes fajt és fajtát számláló lombhullató cserjékből és fákból álló gyűjteményt hagyott az utókorra.

Budapest legnagyobb parkja a Népliget, nemcsak a kőbányaiaknak, de a főváros minden családjának, lakójának kikapcsolódási lehetőséget nyújtott. A Népligettel majdnem egy időben felépült Tisztviselő Telep lakói sporttelepet alakítottak ki, ahol télen korcsolyázni, nyáron teniszezni lehetett. Gyönyörű lombosodó fái alatt a vasárnapi kirándulóknak -  a pihenésen kívül - számtalan más szórakozási, időtöltési lehetőséget kínált.

A Népligetben ott, ahol valamikor a város szeméttelepe és homokbányái voltak, megépült a Mutatványos tér. 1895-ben megnyílt a Budapesti Nagy Sörcsarnok romantikus stílusú vendéglője, ahonnan széles fasoron lehetett eljutni a vurstliba. A XX. század negyvenes éveiben már több, mint 100 objektum működött, szolgálta a pesti polgárok, munkáscsaládok, a szabadságon lévő katonák és kimenőjüket töltő falusi cselédlányok szórakozását, időtöltését, ismerkedési lehetőségeit. Volt barlangvasút, cirkusz, 17 körhinta, 9 hajóhinta, 9 céllövölde, műszínkör, dodgem, 4 vendéglő, 2 bábszínház.

Kemény Henrik világhírű bábművész - akit éppen ebben az évben tüntettek ki Kossuth díjjal - itt tartotta előadásait. Intézményében lépett fel később Major Tamás, Gobbi Hilda világháború ellenes politikai éllel, felhanggal. Itt volt Közép-Európa akkor leghosszabb és legnagyobb hullámvasútja a gyermekek legnagyobb örömére. Az 1930-as évektől nemzetközi autó- és motorversenyeket rendeztek. A Könyves Kálmán és Vajda Péter utca kereszteződésében állt a dísztribün, ahonnan az első magyar Grand Prix futamaiban lehetett gyönyörködni, izgulni, bosszankodni.

A Nagyvendéglő 300 személy befogadására alkalmas igényes termeiben vasutasok, iparosok, postások, mesteremberek rezes banda, az emeleten az 1. számú Gyalogezred tiszti kaszinójának vendégeit cigányzenekar, szalonzenekar szórakoztatta. Ez a népligeti varázs a második világháborút követően sajnos megszűnt. Ennek voltak objektív és szubjektív okai.

A Népliget egyik hátsó sétányán, fehér márványon arany betűkkel az 1890-1990-es szabad május elsejei majálisok emlékét idézi a szakszervezetek által felállított emléktábla. Pankotai Farkas Béla: lengyel légionisták emlékszobrát, Bezerédy Gyula: Tinódi Lantos Sebestyén alkotását, a sétányokat jelölő botanikusokat, csillagászokat, kertészeket idéző táblákat, háromszögelési pontot jelölő oszlopot, a díszkutat, a Sétáló Naprendszert, a kopjafa faragásokat Pesti László irányításával a Népliget Baráti Köre gondozza, vigyázza, őrzi.