A rendszerváltás eredményeként, az 1989-90-es alkotmánymódosítással, valamint az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény elfogadásával létrejött hazánk új közigazgatási rendszere.

Az új kormányzati és helyi önkormányzati rendszerben a közigazgatás jelentősen hozzájárult a jogállam alapjainak kiépüléséhez, valamint az ország folyamatos működésének biztosításához. Olyan közigazgatás jött létre, amely tartalmazta az amerikai, francia, olasz, osztrák, német államfejlesztés csúcstermékeit, egy-egy helyen kiegészítve a haladó magyar hagyományokkal.

Az 1990-ben elfogadott helyi önkormányzati törvény a rendszerváltozás folyamatának egyik alapvető jelentőségű törvénye volt. Az Önkormányzati törvény megteremtette a közhatalom decentralizált, önálló és demokratikus gyakorlásához szükséges intézményi kereteket és jogállami garanciákat a települések és a megyék szintjén. A modern önkormányzatiságnak az 1985-ben megalkotott Európai Önkormányzati Chartába foglalt lényegi elemei a térség rendszerváltó országai közül elsőként és legteljesebb körben ebbe a törvénybe épültek be.

A Magyar Alkotmány szerint a választópolgárok közösségét megilleti az önkormányzáshoz való jog, amely nem más, mint a helyi közügyek demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A választópolgárok közössége mindezen jogok érvényesítésére - négyévente - települési képviselőket választ. A megválasztott képviselőkből áll a helyi önkormányzat legfőbb szerve, a Képviselő-testület, amely önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése csak törvényességi szempontból vizsgálható felül.

A Budapest Kőbányai Önkormányzat az Önkormányzati törvényben megállapított kötelező feladatainak ellátásán túl, felvállal olyan feladatokat is, amelyre törvény nem kötelezi, de a helyi lakosok igénylik. Ilyen például a nemrégiben megalakult közterület-felügyelet.
A Képviselő-testület a helyi viszonyok szabályozására rendeleteket alkot, és határozatokat hoz. A Képviselő-testület Bizottságokat hoz létre saját tagjaiból, külső szakértőket is igénybe véve, a kulcsfontosságú feladatok ellátására, a testület munkájának segítésére. Továbbá a Képviselő-testület mellett működik a - közigazgatási szakemberekből álló - Polgármesteri Hivatal, amely a szakmai szempontok érvényesítésére hivatott a Képviselő-testület döntéseinek meghozatalánál. A Polgármesteri Hivatalt, a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében, a polgármester irányítja.

A Polgármesteri Hivatalt a közigazgatási-önkormányzati szakmai szempontok szerint a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői felett. Egyes hatósági és hatáskörébe utalt ügyekben önállóan dönt, más államigazgatási ügyeket a Képviselő-testületnek készíti elő döntésre.

A fentieknek megfelelően kialakított önkormányzati rendszer nemcsak, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de külföldön is elismerésre talált:

"Magyarországot az Európa Tanács mindig is a helyi autonómia modelljeként tekintette. Magyarország nem csupán a helyi autonómia területén valósított meg példaértékű rendszert, de példát tudott mutatni a kisebbségek helyi közösségeiben való képviseletének terén is a határmenti együttműködésben, ahol néhány éve még elképzelhetetlen fejlődés ment végbe."

 Locatelli, Rinaldo: A helyi önkormányzatok tíz éve Magyarországon. 
                          MTA tudományos tanácskozás előadása 2000.