2010.04.13. 12:51
Tisztelt Szülők!
Ezúton is felhívjuk figyelmüket, hogy a kerület valamennyi általános iskolájában 2009. április 15-én (csütörtök 8.00 -19.00 óra) , és 16-án (péntek 8.00 -18.00 óra) kerül sor az első osztályosok beírására.
Fontos, hogy a szülő (gondviselő) vigye magával a saját és gyermeke személyazonosságát és lakcímét igazoló dokumentumait (személyi igazolvány, lakcímkártya), a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (óvodai szakvélemény, ha a gyermek nem járt óvodába,- vagy az óvoda kezdeményezi- a nevelési tanácsadó szakvéleményét, vagy SNI/sajátos nevelési igényű/ gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét, a beszédvizsgáló szakvéleményét), valamint az elvált, illetve élettársi viszonyban élő szülők esetén a szülői felügyelet jogának igazolása is szükséges (közös felügyeleti jog esetén a másik fél beleegyező nyilatkozatát kell csatolni), mert ezt a beírást végzők kötelesek ellenőrizni.
A Közoktatási Törvény 90. § (1) bekezdése alapján a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat határozza meg és teszi közzé az iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az iskola nem tagadhatja meg. A szülő (gondviselő) a meghirdetett időpontban köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes, vagy választott iskolába. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles korú tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. .....Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. (Kt. 66. § (2) bekezdés).
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 6. és 7. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a tankötelezettségről:
"6. § (1) A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.
(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
(...)
(4) Az iskola igazgatója dönt
a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;
b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.
7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét."
A Budapest Kőbányai Önkormányzat fenntartásában működő általános iskolákba történő tanulói felvétellel, átvétellel kapcsolatos sajátos helyzet meghatározásáról szóló 11/2007. (III. 30.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet szerint:
"3. § Sajátos helyzetű az a tanuló:
a) akinek törvényes képviselője az adott iskolában alkalmazásban áll,
b) akinek testvére az adott iskolával tanulói jogviszonyban áll,
c) akinek törvényes képviselője, gondozója az iskola közelében lévő munkahelyen létesített, és tart fenn munkaviszonyt.
d) aki a képességeinek megfelelő képzését, az iskola pedagógiai programja szerint az érintett intézményben igénybe kívánja venni.
4. § (1) A sajátos helyzetű tanulók a tanulói jogviszony létesítésénél - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint és mértékben- előnyt élveznek. Felvételük, átvételük a kötelezően felveendő tanulókat követően, fennmaradó férőhely esetén lehetséges, azonban a sajátos helyzet megléte nem jelent az intézmény számára felvételi kötelezettséget."
Az iskolai felvétellel kapcsolatos határozat ellen a szülő (gondviselő) a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem-önkormányzati iskola esetén a fenntartójánál fellebbezhet, amit az iskola igazgatójánál kell benyújtani.
További tájékoztatást az iskolákban elhelyezett felhívó plakátokon, illetve a beírást végző iskoláktól kaphatnak.