Életre kel Kőbánya múltja

Április 2-án adták át a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény új épületét, amelyben hamarosan új állandó kiállítás nyílik Kőbánya aranykora címmel. A Füzér utca 32.-be költöző intézmény tárlata Népessy Noémi és az Óbudai Múzeum munkatársainak szakmai irányításával jön létre. A látogatók várhatóan a júniusi Szent László Napok keretében találkozhatnak vele először.

Egy szakmai munka révén került kapcsolatba évekkel ezelőtt Kőbányával és a helytörténeti gyűjteménnyel Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum igazgatója. Az állománynak akkor már jó ideje egy Harmat utcai pincehelyiség adott „otthont”, s az ő kezdeményezésére indult el az az újragondolási folyamat, amelynek végeredménye egy új fizikai térben és új szellemben megszülető gyűjtemény és kiállítás lett. Az „újrapozícionálást” szerencsére mind a gyűjtemény vezetője, Verbai Lajos, mind a kerület irányítása támogatta, hiszen a probléma már régóta terítéken volt. Az új helyszín a 10. kerületi Füzér utca 32. alatt található, műemlék jellegű háztömb lett, amelynek teljes, 320 millió forintos felújítása után immár egy korszerű épület várja új állandó kiállítással és új funkciókkal a tárgyi és dokumentumanyagban gazdag gyűjteményt.

A kiállítás koncepciója összhangban van a kialakított terekkel – kezdte a hamarosan nyíló, Kőbánya aranykora címet viselő kiállítás bemutatását Népessy Noémi muzeológus. A tárlatot három egység határozza meg. Az elején egy animációs kisfilm követi végig Kőbánya történetét a kezdetektől a 18. század közepéig, s ebből a virtuális világból lép be a látogató a valóságos kiállítótérbe. Az első megjelenített korszak a 19. századot jelöli, nagyjából a közepétől a végéig, melynek jellemzői a szőlőtermesztés, a kőfejtés, a vasút és a sertéshizlalás. Ez a négy téma határozta meg alapvetően ezt az időszakot és tette gazdaggá Kőbányát. Ezután újabb kisfilm következik – folytatta a szakember –, ami ennek az aranykornak a megszűnését mutatja be. Ekkor pusztul ki a filoxéra miatt a szőlő, zárul le a kőbányászat, zajlik le a városegyesítés és pusztul el a sertésállomány a sertéspestis következtében. Innen léphetünk át az újabb térbe, amely Kőbánya iparát mutatja meg gyáraival, s egy-egy terméken át jelenik meg Kőbánya második aranykora, hiszen a két világháború közötti időszak Kőbánya ipara szempontjából nagyon jelentős volt. A kiállítást egy harmadik kisfilm zárja, ahol filmhíradókon keresztül elevenedik meg, hogyan ért véget a korszak, és hogyan alakult ki Kőbánya mai képe.

A látogatót egyedi fejlesztésű interaktív elemek segíti a tájékozódásban, de élményt nyújtó része lesz a beöltözési lehetőség is – hívta fel a figyelmet Népessy Noémi, aki kiemelte, hogy egy 21. századi, minden látogatói igényt kielégítő modern kiállítást készítenek Kőbánya számára.

 

A szakember elmondta azt is, hogy az utolsó kisfilm kitekintést ad a következő időszakra, de a kiállítás időben a II. világháború utáni évekkel zárul. A helytörténeti gyűjteménynek alapvető feladata lesz, hogy az állandó kiállításban nem érintett témákat bemutassa, kifejtse. Kőbánya múltja nagyon gazdag, akár személyeket, történeteket vagy az ipart nézve, és nagyon bő lehetőségeket kínál időszaki kiállítások rendezésére – hangsúlyozta.

Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások teszik majd teljessé Kőbánya múltjának bemutatását – erősítette meg Verbai Lajos, az intézmény vezetője, hozzátéve, hogy elsőként a Drasche téglagyár, illetve a porcelángyártás történetét dolgozzák fel. Elmondta azt is, hogy a gyűjteményben vásárolt tárgy alig akad, az itt található darabokat kőbányaiak hozták el az elmúlt évtizedekben, de ma is folyamatos az adakozás, a következő napokban például egy egész hentesbolt érkezik a gyűjteménybe. Különlegesen fontos számukra az a fotógyűjtemény is, amely több tízezer darabból állhat, és amelynek nemcsak a dokumentumértéke nagy, de művészi értékkel bírók is vannak köztük.

Hangsúlyozta azt is, hogy történeteket szeretnének mesélni tárgyak segítségével Kőbányáról. „Amikor valaki elhoz valamit, akkor valójában nem tárgyat hoz be, hanem egy történetet tárggyal együtt.” A szakember kiemelte, hogy az embert, a közösséget szeretnék láttatni a tárgyak mögött. Az itt élőknek folyamatosan új kihívásokkal kellett szembenézniük, és mindig megtalálták rá a válaszokat – mondta.

Verbai Lajos kitért arra is, hogy az új épület ideális helyszín a megőrzésre, ami – a gyűjtés mellett – szintén feladatuk.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

A cikkhez kapcsolódó kisfilm: