Helyismereti Túra                     ***                     Nordic Walking                     ***                     Mozdulj Kőbánya!                     ***                     Szociális taxi kőbányaiaknak


Különleges helyszínen emlékezett Kőbánya Trianonra

     

Az elcsatolt területekről menekültek számára épített, Pongrác úti Föltámadott Krisztus templomban emlékeztek hétfőn Kőbányán a Nemzeti Összetartozás Napjára.



Az emberi ostobaságnak, szűklátókörűségnek és felelőtlenségnek olyan eredménye volt a békediktátum, amelytől egyenes út vezetett a második világégés bekövetkeztéig, mert nem a népek közötti viszályok és érdekellentétek összebékítéséről szólt, hanem éppen ellenkezőleg: a feszültségek további magvait vetette el - fogalmazott ünnepi megemlékezésében Radványi Gábor alpolgármester.
Az antanthatalmak előtt egyetlen rövidlátó érdek lebegett: szétzúzni azt az Osztrák Magyar Monarchiát, azt a közép-európai regionális hatalmat, amelyet manapság az Európai Unió előképének mondanak. Egy sok nemzetiségű államot – folytatta -, amelyben a 20. század elején – ha nem is feszültségmentesen -, de békében és jólétben élt együtt osztrák, magyar, cseh, horvát, szlovén, román és bosnyák is. A hivatkozás a népek önrendelkezési joga volt, az az egyetemleges jog, melyet egyes egyedül ránk, magyarokra nézve nem tartottak fontosnak érvényesíteni. Ezt a kettősmércét jelenti számunkra Trianon. Mert mára talán megbékéltünk volna a területveszteséggel, ha legalább a magyar többségű országrészek felett rendelkeznénk, csakhogy másfél millió magyar került olyan idegen fennhatóság alá – tisztelet a kivételnek -, amely azóta is semmibe veszi a jogokat, amelynek betartásáról Trianonban szerződést írt alá.

 

A háborúban vesztesnek nyilvánított Magyarországról megállapították, hogy felelős a győztes országoknak okozott károkért, amiért bűnhődnie kell. De azt nem árulták el, mi alapján voltunk mi nagyobb bűnösök, mint a csehek, a szlovákok, a horvátok, az osztrákok vagy a románok, amikor ők is velünk együtt ugyanannak a bécsi központú monarchiának voltak a katonái – mutatott rá, avval folytatva, hogy mi sem lelkesedtünk jobban a háborúért, mint ők, ám ők mégis nyertesként kerültek ki a békekötésből. És még Ausztria is kapott Magyország felkoncolt testéből – tette hozzá.

Máig fájó seb ez minden hazájáért felelősséget érző honfitársunknak.

Országunkat megcsonkították, nemzettestvéreinket a mai napig másodrendű állampolgárnak tekintik, a kettős állampolgárságot Szlovákiában és Ukrajnában megtorolják, Porosenko országában már az anyanyelvi oktatástól is meg akarnak minket fosztani. De lelkünket nem tudják megtörni – emelte ki. Morálisan az igazságtalanságot mindig jobb elszenvedni, mint okozni, merítsünk inkább erőt belőle lélekben, és tudatosan erősítsük kötődésünket elszakadt magyar honfitársainkhoz.

Június 4-e a Nemzeti összetartozás napja is, s a határokon átívelő nemzetegyesítés törvénye szakít a hosszan átörökölt sérelmi és tragikus hozzáállással. Az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárokon feletti összetartozása valóság, s egyúttal magyarok személyes és közösségi önmeghatározó eleme. Jelentős teljesítmény, hogy nemzetünk, minden történelmi kudarc, vereség és igazságtalanság ellenére képes volt a megmaradásra, feltámadásra, megerősödésre, miközben más népek százai tűntek el - hangsúlyozta Radványi Gábor.

 

Ebben a túlélőképességben óriási szerepe van keresztény hitünknek, nyelvünknek, kultúránknak, konok és rebellis élni akarásunknak. Mi magyarok megmaradtunk, mert történelmi válsághelyzetben mindig tudtuk a helyes irányt.” Ma újabb próbatétel előtt állunk – hívta fel figyelmet -, s nemcsak mi, magyarok, hanem egész Európa. Ijesztő az összehasonlítás a hanyatló Róma és a mai Európa között, hiszen túl sok egyezés. A veszélyes folyamatokat Róma nem tudta visszájára fordítani, s fél évezredes sötét korszak következett. Mi nem ezt akarjuk, a próbatételeken edződött magyarok értik és látják a veszélyt, és látják, mi a helyes út. A nemzeti összetartozás érzése az, ami erőssé tesz bennünket, példánk erőt ad Európa józanabbik felének, s ma már érzékelhető, hogy - ha Brüsszelben nem is - a nép soraiban lassan, de biztosan ébredeznek az önvédelem reflexei. Európai lakói is kezdik érteni és védeni azt, amit Vörösmarty Mihály üzent nekünk:
„A nagy világon e kivül nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.”

Forrás: OrientPress Hírügynökség 
A cikkhez kapcsolódó kisfilm:
 

2018. június 19., kedd 09:36





Vissza