Lengyelország függetlenségét ünnepelte Kőbánya

Régi szövetségesünk függetlenségének tiszteletére rendeztek ünnepséget a Nemzetiségek és Civil Szervezetek Házában. A lengyel-magyar közös múltról, összetartozásról és egymás tiszteletéről szólt az ünnepi megemlékezés.

Lengyelország függetlenné válásának ünnepét Jógáné Szabados Henrietta, a Kőbányai Önkormányzat civil és kisebbségi referense nyitotta meg csütörtökön este az Ihász utcában. Radványi Gábor alpolgármester a magyar Himnusz soraival kezdte köszöntőjét. „Kölcsey szavai gondolatukat, tartalmukat tekintve nemcsak Magyarországra vonatkozhattak volna. Önök, lengyelek hasonló múlttal rendelkeznek, mint mi magyarok. Dicsőségek és kudarcok, megsemmisülések és feltámadások, három részre szakadás, tömegmészárlás, rémuralom, elnyomás és függetlenség váltakozva követték egymást” - utalt a közös sorsra az alpolgármester, aki szerint a két állam elhelyezkedéséből adódóan gyakran a nagyhatalmi politika áldozatává vált. „Érdekes, ahogy minket egy angol történész lát: más, szerencsésebb nemzetek történelme diadalokkal és győzelmekkel van megtűzdelve, Magyarországé szerencsétlenségekkel és vereségekkel. A magyarok erőssége a túlélés, és a talpra állás. Ha ez ránk, magyarokra igaz, akkor ez önökre is” - vont ismét párhuzamot Radványi Gábor, aki köszöntőjében történelmi események sorával kapcsolta össze a két országot, majd a jelen számára fogalmazott meg üzenetet. „A közelmúlt és a jelen újra erősebb összetartást, egymásra figyelést igényel. Nem szabad, hogy a gazdag, de cselekvőképességében gyenge Európa szirénhangjai megbontsanak egy olyan évszázados barátságot, mint ami minket, lengyeleket és magyarokat elkísért. Jóban és rosszban. Máig hasonló úton járunk, a történelem főutcáján. Problémákkal és nehézségekkel, de emelt fővel, büszkén és, ami a legfontosabb, szabadon” - zárta beszédét az alpolgármester.

Lengyelország függetlenné válásának történetét, Dr. Kapronczay Károly történész gondolatait tolmácsolta Garai Balázs, a Kőbányai Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese. A megemlékezést a Szent Kinga Kórus lengyel hazafias dalokkal, majd Nizalowski Fanni és Nizalowski Dorottya gyönyörű hárfamuzsikája tette igazán ünnepivé.