Dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek hozta a kőbányai Lengyel Katolikus templomba II. János Pál pápa vérét, az egyház új ereklyéjét. A Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom lengyel és magyar hívekkel telt meg, a falakon kívül is kivetítőn követhették a két nyelven zajló szertartást. A liturgiát hol lengyel, hol magyar nyelven követték a résztvevők.

„Szent II. János Pál pápa egyetemes pásztor tudott lenni a globális közlekedés és a modern kommunikáció világában. Szava eljutott az egész emberiséghez, életének utolsó napjai és a világ színe előtt vállalt agóniája pedig emberek milliárdjainak lelkét rázta meg” – emlékezett a bíboros a karizmatikus katolikus vezetőre. Erdő Péter személyes tapasztalatát idézve beszélt II. János Pál pápa rendkívül erős, fizikai közelségében érezhető kisugárzásáról, a találkozás vele még akkor is vigasztalást jelentett, örömöt és erőt adott, amikor a betegség már láthatóan elhatalmasodott rajta. „Bízom abban, hogy II. János Pál ereklyéje és közbenjárása erősíteni fogja a magyarországi lengyel közösség életét, és erőt merít belőle a budapesti katolikus közösség missziós munkájához és az egyház felé fordítja majd a nem hívó, útjukat kereső embereket” – fogalmazott a bíboros, aki szerint a lengyel-magyar történelmi barátság olyan jó alap, amelyre a lelki élet, a hitben és a szeretetben való közösség is épülni tud. „Adja Isten, hogy ez a barátság tovább erősödjön, és a különböző történelmi helyzetekben újra és újra bizonyságot tudjunk tenni arról, hogy tudunk együtt gondolkodni, együtt imádkozni és cselekedni Isten akarata szerint” – tette hozzá. A szertartáson mások mellett rész vett Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete és Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere.

A Mindenkor Segítő Szűz Mária templomot 1930. augusztusában szentelte fel August Hlond, Lengyelország bíboros-hercegprímása. A 20. század elejére több tízezer lengyel telepedett le Budapesten. A kőbányai kőfejtőkben dolgozó kolónia tagjai 1907-től a Conti-kápolnában tartották szertartásaikat, majd Wincenty Danek lengyel pap 1914-ben szerezte meg az engedélyt egy önálló, római katolikus lengyel templom megépítésére. Az első világháborúban nem indulhatott meg a munka és a gyűjtés is nehezen haladt. Végül – lengyelországi és amerikai lengyelek támogatásával – 1925-ben kezdődött el az építkezés Árkay Aladár tervei alapján. Az 1930-ban felszentelt templomot 1952-ben a kommunista hatalom elvette a lengyelektől, de továbbra is templomként működött, így épségben megmaradt 1989-ig, amikor a lengyel közösség újra birtokba vehette.