Ki jogosult önkormányzati bérlakásra?

Kőbánya lakásrendelete értelmében önkormányzati bérlakásba az költözhet, akinek tulajdonában vagy résztulajdonában nincs lakás. A lakbér a jövedelem, a komfortfokozat és a lakásméret függvényében havonta 2-20 ezer forint. (Ehhez is igényelhető lakhatási támogatás, illetve ezen túl a gyermekek ingyen étkezhetnek, stb.; vagyis az önkormányzat több módon is segíti a nehéz sorsú családokat.)

Az önkényes lakásfoglaló, illetve akit kilakoltattak, 10 évig nem jogosult bérlakásra. Az sem kaphat, akinek lakbér- vagy közüzemi díjtartozása van, kivéve, ha részletfizetési kedvezményt kapott. A bérlő 90 napon túli közüzemidíj-tartozást nem halmozhat fel. A lakás karbantartása a bérlő kötelessége. A lakó köteles megtéríteni annak költségét, ha a lakás a visszaadásakor nem alkalmas rendeltetésszerű használatra. Ezek a károk azonban a tapasztalatok szerint behajthatatlanok.

A lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatására, illetve a hátralékot felhalmozók részére korábban lakásfenntartási-, illetve adósságkezelési támogatást és önkormányzati segélyt igényelhettek a rászorulók. A szociális törvény módosításaival 2015. március 1-jétől megszűnt a lakásfenntartási és az adósságkezelési támogatás, az önkormányzati segélyt felváltotta a települési támogatás. Utóbbi keretében a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére támogatást ad a kerület. Ehhez a fedezetet az önkormányzatunknak kell biztosítania, az állam nem járul hozzá a költségekhez.

Tavaly a kerület 227 millió forintot költött saját forrásaiból szociális kiadásokra, további 300 millió forintba került a rászorulók ingyenes étkeztetése. Idén 50 millióval többet, 277 milliót költ Kőbánya a szociálpolitikai támogatásokra, és marad a 300 millió forintos étkezési támogatás is.

Miért kerül sor a kilakoltatásokra?

A bérlakás határozott idejű, 1-2 éves odaítéléséről az önkormányzat humánszolgáltatási bizottsága dönt. A kerületnek 2454 bérlakása van, a bérlők 90 százaléka becsülettel fizet és vigyáz arra a lakásra, ahol él. Jelenleg mintegy 50 bérlakás áll üresen, ezekre 500 (!) igénylő várakozik. Az üres bérlakások jó részében azért nem él senki, mert az az ott élők számának és életmódjának „köszönhetően” lakhatatlanná vált. Nem egyszer bosszúból, a kilakoltatást megelőzően tették tönkre az önkormányzat vagyonát, hogy ha ők nem maradhatnak, akkor ne élhessen ott másik rászoruló sem. A bérbeadott lakások nem ilyen állapotban voltak, amikor oda beköltöztek a lakók, ugyanis az önkormányzatnak a lakástörvény írja elő a feltételeket – ez 1,5-2 millió forintos ráfordítást is jelenthet egy-egy ingatlan esetében. Az embertelenné fajuló körülményekhez a jogcím nélkül beköltöző rokonok – sőt, időnként egész családok – és a nem rendeltetésszerű használat vezetnek.

Ha a bérlő 3 hónapnyi vagy 50 ezer forintot meghaladó lakbértartozást halmoz fel, akkor az önkormányzat felszólítást küld, 15 napos határidőt szabva a rendezésre, illetve a részletfizetési kérelem benyújtására. Az esetek túlnyomó többségében a tartozást a bérlők 6-12 hónapon belül rendezik.
Amennyiben a bérlő együttműködésének hiányában csak a jogi eljárás marad, akkor az évekig elhúzódhat – bár az önkormányzat a jogerős ítélet megszületéséig újrakötheti a szerződést, ha a bérlő mégis fizet. A tapasztalat azonban az, hogy ilyenkor a tartozás tovább nő, a lakás állapota pedig egyre romlik. Az esetek kis hányadában előfordul, hogy a lakók szabálytalanul vételezik az áramot vagy a gázt, ilyenkor a szerződés felmondása mellett rendőrségi eljárásra is sor kerül.

Mivel korábban volt arra példa, hogy a távhő-szolgáltató a nem fizető bérlők tartozását egy összegben, egyik évben például 79 millió forint értékben terhelte az önkormányzat számlájára, ma már a szerződéskötéskor meghatalmazza a bérlő a vagyonkezelőt, hogy lekérhesse az adatokat a közműszolgáltatótól. Így mostmár milliós tartozások kisebb valószínűséggel tudnak felhalmozódni.

Minden eset egyedi

Kőbányának az az érdeke, hogy a tisztességes, a kerület vagyonára vigyázó bérlőit megtartsa, ezért minden egyes élethelyzetet külön próbálunk megoldani. Például ha egy bérlő számára túl magasnak bizonyul a bérlemény fenntartási költsége, igyekszünk kisebb lakásba helyezni.

Ha valakinek anyagi gondjai támadnak, a családsegítő központ tájékoztatást kap a tartozásról, és felveszi a kapcsolatot a bérlővel. Tapasztalatunk szerint azok a családok, akik együttműködőek, és igénybe veszik az önkormányzat adta lehetőségeket, nem jutnak el a kilakoltatásig, hiszen számtalan mód van arra, hogy a nehézségeket az önkormányzattal közösen megoldják.

Bérleti díj nem fizetése, vagy áramlopás, gázlopás, illetve nagyobb közüzemi díjtartozás esetén a vagyonkezelő felszólítást küld a 15 napon belüli a rendezésre, illetve a részletfizetési kérelem benyújtására. A vagyonkezelő akkor is megadja a részletfizetési kedvezményt, ha csak 12 hónapon belül képes rendezni a tartozását a bérlő. Ha azonban a részlettel elmarad, és nem tudja kifizetni a bérleti díjat, illetve az említett 15 napon belül nem reagál, akkor a jogi eljárás megindul. A szerződés felmondásra kerül, a vagyonkezelő tértivevényes levélben értesíti a bérlőt a teendőkről és a lehetőségekről. A bíróság ezekben a perekben rendszerint 2-3 tárgyalási nap után hoz csak ítéletet, mely szerint jellemzően a bérlőnek vagy fizetnie kell, vagy ki kell költöznie. A jogerős ítélet megszületéséig legalább fél, de sok esetben 2-3 év is eltelik. Ezt követően kerül sor a végrehajtási lap benyújtására, amelyről a bíróság külön dönt, majd elküldi a kijelölt végrehajtónak. A végrehajtási díjakat az önkormányzat kifizeti, majd a végrehajtó kitűzi a dátumot, erről értesíti a bérlőket, felméri a helyzetet, végül a kilakoltatás megtörténik. A bérlő minden fázisról értesül, a tényleges kilakoltatásig legalább 5-6 alkalommal, így a végrehajtás nem érheti váratlanul.

Kőbányának nincs anyagi lehetősége, sem jogosultsága arra, hogy bárkinek közpénzből élethosszig ingyen lakhatást biztosítson. Mindemellett az önkormányzat maximálisan támogatja azokat a családokat, akik önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe, és készek együttműködni sorsuk megnyugtató rendezése érdekében. Ők nem kerülhetnek hátrányba azokkal szemben, akik bár kaptak egy esélyt helyzetük javítására, nem kívánnak élni a lehetőséggel, viszont semmibe veszik a társadalom írott és íratlan szabályait. Az önkormányzat továbbra is elkötelezett abban, hogy a leghatározottabban fellépjen azokkal szemben, akik nem akarnak megfelelni a társadalmi elvárásoknak, és viselkedésükkel megkeserítik a jogkövető állampolgárok életét.

Hogyan történik a kilakoltatás?

Kilakoltatásra csak jogerős bírósági ítélet birtokában kerülhet sor, és a végrehajtás 100 ezer forintos nagyságrendű költségét is az önkormányzatnak kell kifizetnie, nem beszélve az ügyvédi díjakról, amelyek csak 2014-ben meghaladták a 9 millió forintot. Ezeket a költségeket, a bérleti- és közüzemi díj-tartozásokat, valamint az ingatlanokban keletkezett károkat az önkormányzat egyszerűen nem tudja behajtani.

Éves szinten 300 jogi eljárás indul a bérlőkkel szemben lakbértartozás miatt – az összeférhetetlenséget, az emberi együttélés alapvető szabályainak be nem tartását jogi szempontból nehéz bizonyítani –, de az elmúlt 5 évben így is összesen történt 300 kilakoltatás. Ugyanis a bérlők többsége együttműködő, és hajlandó a tartozások részletekben történő rendezésére. Azonban a nem fizetők így is évi 600 millió forintjába kerültek a kőbányaiaknak az elmúlt években. Ezeket a tartozásokat, a károkozásból fakadó költségeket pedig képtelenség behajtani.

Az önkényes lakásfoglalók viszont már jóval kisebb károkat tudnak okozni, miután az elmúlt 3 évben az önkormányzat folyamatosan őrizteti az üresen álló, gyakran lebontásra váró ingatlanokat – ezek a költségek jóval kisebbek, mint korábban az önkényes lakásfoglalók által okozott károk és tartozások rendezése volt.

A hajléktalanokat külön is segíti Kőbánya

Kőbánya büszke arra, hogy az elsők között csatlakozott az „Elsőként lakhatást!” programhoz. 2013 óta A Város Mindenkié csoporttal, Az Utcáról Lakásba Egyesülettel és a Habitat for Humanity-vel együttműködve minden évben, így idén is két lakást ad fedél nélküli bérlőknek az önkormányzat. A kerület más módon is segíti a hajléktalanokat, tavaly például 1 millió forinttal támogatta a Magyar Vöröskereszt Bihari úti épületében szociális fürdő- és mosóhelyiség kialakítását. Emellett a Kőbányai Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási, Egzisztencia-teremtési, Közösségi Program (LÉLEK) keretében – állami támogatással – lakást és munkát is ad a beköltözőknek, valamint a beilleszkedést is segítik. A programban már több mint százan vettek részt; 12 lakást adtak bérbe 18 hajléktalannak, és közülük csak egy morzsolódott le. Jelenleg 24 lakó él a LÉLEK-házban. Az önkormányzat nem engedi el senkinek a kezét, aki tud és akar is tenni a sorsa rendezése érdekében.