Emlékezés a bátrakra

“Beszéld el nekem a múltat, s megismerem belőle a jövőt!”
Konfuciusnak eme örök érvényű gondolata került a középpontba a forradalom 58. évfordulóján, Kőbányán. Az október 23-i eseményekre, annak következményeire és a hősökre emlékező kőbányaiakkal Kovács Róbert polgármestert osztotta meg ünnepi gondolatait. 

Noha a forradalom ünnepét leginkább a gyász és az áldozatokért érzett tisztelet lengi körül, nem szabad elfeledni, hogy október 23-a tulajdonképpen a győzelem ünnepe. Egy büszke, erős, önmagáért kiállni képes nemzet győzelméé, amely egy percre sem hitte el, hogy lehetetlen a győzelem, hogy nem éri meg összefogni és harcolni. Erről beszélt Kovács Róbert polgármester és Jakab Zoltánt, a forradalmat megélő budapesti mérnököt idézte, aki visszaemlékezésében úgy értékelte az 56-os összefogást, mint valami csodát, amely meg tudta szabadítani a magyarokat a széthúzás ezeréves átkától.

„Halljuk hát meg a hősök szavait! Tiszteljük meg őket azzal, hogy megfogadjuk üzenetüket: egységesség, testvériesség, szeretet!” – mondta Kovács Róbert, majd így folytatta: „Bízom benne, hogy itt, szűkebb környezetünkben is egyszer mindenki meghallja ezeket a szavakat. Rádöbben, hogy Kőbánya attól erős, és attól áll stabil lábakon, hogy a jövő építéséért nap, mint nap közösen dolgoznak az itt élők. Mindig lesznek, akik önös céljaik érdekében megpróbálnak árnyékot vetíteni sok ember munkájára, mindennapos áldozatvállalására. Szavaikat azonban mindaddig elfújja a szél, amíg a kőbányaiak 56 hőseihez méltóan egységben, a közös jövőt építésért dolgoznak! De ahhoz, hogy mi is megélhessük a nemzeti összetartozás katartikus élményét, hogy ma is egy büszke, erős, önmagáért kiállni képes, egységes nemzet legyünk, mindenkinek meg kell hallani Jókai Mór üzenetét:

 

Hogyha minden magyar ember,
      Kicsiny és nagy, egy hős lenne,
Hős is, bölcs is, egyként jeles,
      Mind erőre, mind szellemre,
         S egyesülne minden magyar,
Még is csoda lenne a diadal.

 

Dicső nemzet! Kiről közmondás volt,
      Hogy a magyar vigad mindig sírva,
Ez a te mostani mulatásod
      Nem könnybe, de vegyül szégyenpírba,
         Sírva kiált hozzád a dal:
"Békülj ki legelébb önmagaddal!"

 

Az ünnepi megemlékezésen, ahol a város vezetői és dr. György István kormánymegbízott, valamint Burány Sándor országgyűlési képviselő is jelen volt, a Zagyva Banda által kísért Válaszút néptáncegyüttes műsorát látták az ünneplők, majd mécseseket gyújtva megkoszorúzták a hősöknek emléket állító Kopjafát a Kőrösi sétányon.